Ekkor Kanon nyelt egyet, majd egy sóhajjal együtt lehajtotta a fejét.

-Kezdjünk neki...- mondta.

-Én a Maple Gunman-ra gondoltam.- folytatta Miku.

-Mért pont azt?!- kapta fel a fejét a basszeros.

-Ezt játszottuk a legrégebben.

Kanon rábólintott, majd lehajtotta a fejét, és úgy kezdett bele a dalba, de most nem olyannak érezte a dalt, amilyennek annak lennie kell.

-Muszáj Yuuki-nak, ebbe belekontárkodnia?!- emelte fel a fejét, és hagyta abba a játékot.

-Hé ember (!) Most mégis mi bajod van? Heh? Nem rontottam el semmit, akkor meg?-

-Az, hogy ebben eredetileg nincs szintetizátor...- hajtotta le ismét a fejét.

-És akkor mi van?! Most lesz!

-Jó...- kezdtek neki újból, mikor Miku mosolyra húzta a száját.

Lejátszották ugyan a dalt, de egy csomó rontás volt benne, de most Kanon jóvoltából, és ezt most szóvá is tették neki a többiek.

-Na mi az, már nem tudod eljátszani rendesen?- kérdezte kisé dühösen Miku.

-Már nem... Így nem.- fordította el a fejét.

-Úristen, mit szólna ehhez Bou?- szörnyülködött Teruki a dobok mögül.

-Nem érdekel.- mondta halkan a fekete, majd belekezdett a Smile Ichiban Ii Onna- ba.

-Szerintem őt érdekelné..- mondta félhangosan Takuya, mire Kanon megállt.

-Lehet, hogy érdekelné, de neked ehhez semmi közöd!- szorult ökölbe a keze.

-Már miért ne lenne? Én vagyok helyette és engem is idegesít, hogy nem tudsz normálisan játszani...

-Te beszélsz?! Semmit nem tudsz róla! Ő meg tudta különböztetni a G-moll-t, a G-dúr-tól! Te a nyomába sem érhetsz!- kezdte halkan, majd egyre hangosabb lett.

A gitáros döbbenten nézett példaképére. Ez fájt neki, ezt a dobos is látta.

-Hogy beszélhetsz így Takuya-val? Ő egy nagyon jó gitáros, és lehet, hogy neked nem elég jó, de itt rajtad kívül, mindenki elfogadja! Lehet, hogy neked fáj, de Takuya igen is jó! Talán még jobb is!- kelt Teruki a gitáros védelmére.
Miku és Yuuki csendben hallgattak, majd hallottak egy nagy csattanást, erre mind odakapták a fejüket.

-Elmúlt már az-az idő, hogy én jó pofizzak is bárkinek! És most sem fogom elkezdeni, mikor Bou itt volt, akkor sem jó pofiztunk senkivel, ha valami nem tetszett megmondtuk, és nekem most az nem tetszik, hogy Takuya próbálja itt tenni a jót, meg a szépet! Közben szart sem ért ahhoz, hogy milyen az igazi zene!- csattant a gitárja a földön, mivel elejtette, és kapta el a gitáros pólóját, és nyomta a falnak.

A gitáros meglepetten nézett Kanon-ra, és szemében a félelem tükröződött.

-Kanon állj már le!- pattant fel Teruki és tépte le a basszeros kezét Takuya pólójáról.- Elég volt! Megértette!- nézett Kanon szemébe, ami most csak úgy szikrázott.

-Kimegyek levegőzni.- morogta el magát.

Takuya lecsúszott a fal mellett és falfehéren nézett maga elé.

-Hé, Chibi, jól vagy?- guggolt le Teruki a vöröshöz, mikor csapódott az ajtó.

Takuya megrázta a fejét, és nem szólt egy szót sem.
-Nyugi, amint összehoztuk a találkát Bou-val, minden jobb lesz. Hidd el.- simított végig a vörös buksin.

Helyeslően bólogatott, de még mindig nem szólt semmit.

-Ne haragudjatok, ha kimondom, de ez bekattant...- szólalt meg halkan Yuuki.

-Sajnos már én is így látom.. Minél előbb meg kell szerveznünk..
-Hai.- dadogta kissé Takuya.

-Átveszem a te feladatod, és megkapod az enyémet.- ajánlotta Teruki.

-Arigatou..- suttogta.

-Most megyek is... Addig ti nyugodjatok meg, és gondolkozzatok, hogy mi legyen. A zene már megvan...- mondta és a billentyűsre nézett.